Mindenki tudja, hogy egy egészséges szervezetnek napi szintű (legalább 30 perces) mozgásra van szüksége.
Az is közismert jótékony hatása a sportolásnak, hogy boldoggá tesz, hiszen endorfint szabadít fel a szervezetünkben. Továbbá ismert tény, hogy másként működik az agya egy aktív, sportos életmódot folytató embernek, mint annak, akinél a napi fizikai tevékenység kimerül a munkába gyaloglásban.
Nekem például pár hét otthonról dolgozás után az volt a fájdalmas felismerésem, hogy a korábban napi szinten megtett leejtőn lefelé, majd hegyre fölfelé séta a munkába és vissza az most érezhető izomlázat okoz 😅. Pedig korábban nem is gondoltam volna, hogy a napi 10-20 perces sétálás a buszig egy alap fizikai erőnlétet igényel. Na én ekkor vezettem vissza a heti 2-3 rendszeres futást, jógázást, biciklizést.
Az intenzívebb mozgás serkenti a véráramlást, és ezáltal több oxigént és fontos tápanyagokat juttat az agyba. Részben ennek köszönhető a jobb agyi teljesítmény a rendszeresen mozgást végzőknél. Ami viszont kevésbé köztudott, hogy a különböző mozgásformák más-más képességünkre vannak hatással.
A futás és biciklizés például a memóriát fejleszti jobban. A súlyzós, erősítős edzések a problémamegoldó készségünket fejleszti. Természetesen a legjobb, ha ezeket kombinálva űzzük, így minden területen fejlődni tudunk.
Ez mind szép és jó, de a legnagyobb gond nem is az szokott lenni, hogy nem tudunk a sportolás jótékony hatásairól, hanem az, hogy nehezen vesszük rá magunkat a rendszeres mozgásra.
És itt el is érkeztünk egy nagyon fontos részhez: gyermekkorban kell bevezetni a rendszeres sportolást. Így megalapozzuk, hogy fitt és mozgással teli felnőttkora legyen gyermekeinknek. Nem csak arra jó gyerekeknél a rendszeres sportolás, hogy a fölös energiákat levezessék, és ne a lakásban őrjöngjenek lefekvés előtt (ami egy egésznapos túrázás után is könnyen előfordulhat 😄), hanem számos egyéb előnye is van.
Segít a koncentrációban, ami egyre több fiatalnál problémát okoz. Már napi 20 perc séta, vagy futkározás segít az órán koncentrálásban, vagy a számolási és olvasási feladatok elvégzésében. Az intenzívebb futás az ADHD-s gyermekeknél is javítja a figyelem fókuszálását. Charles Hillman, az Illinois Egyetem kutatója szerint napi egy órát kellene minden gyereknek aktívan mozogni, és ezt az időt érdemes úgy felosztani, hogy kétóránként legyen alkalmuk szaladgálni egyet, így a mozgás jótékony hatásai folyamatosan fenntarthatók. Egy kis fogócska csodákra képes 😉. Amit fontos megjegyezni az az, hogy a bonyolult szabályokat követő, intenzív koncentrációt igénylő csapatsportok kimerítik a figyelem fenntartásáért felelős kisagyat, így kifejezetten rossz ötlet matek dolgozat előtt kosarazni tesiórán 😄.
És azt tudtátok, hogy a fára mászás, az egyensúlyozás vagy az akadálypályákon való átjutás -például az egyik AKADÁLYPÁLYÁS LÉGVÁRunkban ügyeskedés https://bit.ly/39xbAMz-, de a vizesvödör kilötyögtetés nélküli cipelése is mind hatékony memóriafejlesztők? A mozgás tehát kortól függetlenül okosít, de a legjobb, ha már 8-11 éves kor között elkezdünk rendszeresen mozogni, amikor a munkamemóriáért és a figyelem fenntartásáért felelős agyterületek érése még folyamatban van.
Hogyha ma még nem mozogtatok a gyerekekkel akkor kezdődjön egy kis fogócska😜. Vagy ha esetleg ti is azon szülők táborát gyarapítjátok -ami “természetesen” nem túl gyakori jelenség a szülők körében…😅-, akik örülnének néha egy kis nyugalomnak, vagy csak nincs több energiátok futkározni, akkor a szuper tippünk egy SAJÁT LÉGVÁR otthonra🤩. Biztonságosan kiugrálhatják magukat benne úgy, hogy közben még memóriájuk, koncentrációs készségük és egyensúlyérzékük is fejlődik! Ha már ti is úgy érzitek, hogy egy saját légvár=megváltás 😄 akkor itt tudtok rendelni:https://happyhop.hu/uzlet/
Cikkünk forrása divany.hu:https://bit.ly/30VCqtD
